Dobrodošli na prvi forum o gradu Rijeci i Primorsko-goranskom zavičaju, koji je otvoren za sve ljude na svijetu, bez obzira na nacionalnost, vjeru i porijeklo.

Prijava  •  REGISTRIRAJ SE !

{NERIJEŠENO} Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Prije svega dobrodošli na forum, bili samo u prolazu ili stalni član. U ovoj rubrici Vi pitate a mi, članovi foruma odgovaramo. Ako imate kakvo pitanje, koje ima veze s Rijekom i našim krajem, slobodno ga postavite. Stojimo svima na usluzi !
Za postavit pitanje trebate se registrirat, što je vrlo brz i jednostavan postupak u koji ćete se i sami uvjeriti.
Postavite pitanje i pretplatite se na odgovor.
Pogledajte RIJEŠENA i NERIJEŠENA pitanja.
Pravila foruma
Što bolje opišete naslov i vaše pitanje, to je veća vjerojatnost i da ćete prije dobiti odgovor. Vi kao autor pitanja možete označiti temu "NERIJEŠENO" ili "RIJEŠENO". Obavezno prilikom pisanja pitanja postavite opciju na NERIJEŠENO, s time će se vaše pitanje, prikazati u listi neriješenih pitanja, što još više povećava odgovor. Pretplatite se na temu, opcija je pri dnu svake teme. Ne stavljajte slike s drugih poslužitelja za pohranu sliku, koristite našu opciju za umetanje privitaka .
Hvala Vam na pitanju i nadamo se, da ćete što prije dobiti odgovor na vaše pitanje i biti zadovoljni s njime. Ukoliko ste dobili traženi odgovor, označite temu kao "RIJEŠENO".
Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

{NERIJEŠENO} Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#1  PostPostao/la Adamić » 28.8.2018, 01:30

Dakle nakon što smo se prvi zapitali kroz koje je sve države Rijeka prošla (i danas znam škicnut u tu temu ) pa se zapitali koliko je star naš grad, došlo je pitanje koje vjerujem sve zanima a to je koliko je naziv FIUME nosio naš grad. Današnje ime RIJEKA , ukupno nosimo 26132 dana ili 71 godinu.

71 godina i 6 mjeseci i 18 dana

Ime grada Rijeka koristi se od priključenja Jugoslaviji Pariškim mirom 10.02.1947.

Kako naš grad trenutno ima samo 2 aktivna povjesničara (3 politčki obojan je u mirovini?) , stručni radnici i struka uvijek gledala svoje interese , ostaje nama laicima i i entuzijastima kao ovdje na forumu da i tu zanimljivu činjenicu pokušamo otkrit.

Za početak

Najstariji natpis s imenom Fiume!
Slika
Iz naše teme: Augustinski samostan (1315) i crkva Svetog Jeronima (1408)

Od početne euforije, opet nisam baš na čisto. Koliko je star taj naziv, jer može biti umetnut u neka razdoblja ispred. Zato je Jakob Raunacher, mudro napisao tema za razmišljanje. :lol: : lud

Nadalje imamo temu "Povijest pošte u Rijeci" nedavno otvorenu, koja je odlična riznica za pisane tragove našeg grada.

1686. otvoren je prvi poštanski ured u Rijeci.
Slika

Avatar korisnika
Vežičanka
Moderatorica
Moderatorica
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 4469
Teme: 155
Pridružen: 24.7.2012, 14:58

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#2  PostPostao/la Vežičanka » 28.8.2018, 12:03

Adamić napisao:Današnje ime RIJEKA , ukupno nosimo 26132 dana ili 71 godinu.

71 godina i 6 mjeseci i 18 dana

Ime grada Rijeka koristi se od priključenja Jugoslaviji Pariškim mirom 10.02.1947.

To nije točno. Hrvatsko stanovništvo našeg grada je odavno zvalo svoj grad ispočetka -Reka i Rieka, a onda i Rijeka, i ovo zadnje i prije 1945. I službeno.
Na sreću postoje digitalizirane stare novine još iz 18. i 19. stoljeća koje to potvrđuju, tako da nitko ne može tvrditi suprotno ma koliko to želio.

A službeni naziv mjesta? Ne vjerujem da je to nekad postojalo, u smislu da postoji neki dokumenat koji kaže da se grad zove od sada tako i tako.
što se tiče država koje su vladale Rijekom, pa razumije se da su je na svojim dokumentima nazivale kako je njima odgovaralo.

Avatar korisnika
sijori
Forza Fiume !
Forza Fiume !
 
Postovi: 75
Teme: 2
Pridružen: 13.11.2012, 14:08

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#3  PostPostao/la sijori » 28.8.2018, 13:59

Vežičanka napisao:
Adamić napisao:Današnje ime RIJEKA , ukupno nosimo 26132 dana ili 71 godinu.

71 godina i 6 mjeseci i 18 dana

Ime grada Rijeka koristi se od priključenja Jugoslaviji Pariškim mirom 10.02.1947.

To nije točno. Hrvatsko stanovništvo našeg grada je odavno zvalo svoj grad ispočetka -Reka i Rieka, a onda i Rijeka, i ovo zadnje i prije 1945. I službeno.
Na sreću postoje digitalizirane stare novine još iz 18. i 19. stoljeća koje to potvrđuju, tako da nitko ne može tvrditi suprotno ma koliko to želio.

A službeni naziv mjesta? Ne vjerujem da je to nekad postojalo, u smislu da postoji neki dokumenat koji kaže da se grad zove od sada tako i tako.
što se tiče država koje su vladale Rijekom, pa razumije se da su je na svojim dokumentima nazivale kako je njima odgovaralo.


potpisujem!
imam hrpu stvari gdje piše Rijeka i njene inačice na hrvatskom jeziku. nekad i dvojezično fiume/rijeka(rieka) puno prije te 1945 godine

Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#4  PostPostao/la Adamić » 29.8.2018, 18:36

Čuvena "Riječka krpica" iz Hrvatsko-ugarske nagodbe na hrvatskom jeziku spominje naš grad kao "RIEKA". Postoji i mađarska verzija dokumenta, no ne znam kako izgleda.

riječka krpica  Rieka.JPG
riječka krpica Rieka.JPG (75.5 KiB) Pogledano 4008 puta

Tema : Riječka krpica 1868.

Tu smo kao zasebno tijelo pripali izravno Ugarskoj kruni a ne Banskoj Hrvatskoj koja je također bila dio AU.


Nadalje ne trebamo predaleko tražiti do kuda je dosezalo "FIUME " . Terra Fluminis Sancti Viti (1530.) tako se naziva naš grad u gradskom statutu. Pa u našoj kartografiji S. Veit am Flaum (1649.)
Trsat nosi naziv "Tersato Castello"
Izvor: Riječka kartografija Autor: Matthäus Merian (1593-1650)

Objavljeno: Frankfurt am Main, 1649. godine

Veća slika
http://imageserver.mzk.cz/mzk03/001/039/126/2619266977

Dakle, bližimo se razdoblju FIUME ili Fivme ! Skratili smo dosta na 298 godina. ;)
Slika

Daluka
Quarnero
Quarnero
 
Postovi: 490
Teme: 7
Pridružen: 13.10.2015, 17:08

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#5  PostPostao/la Daluka » 29.8.2018, 19:08

Adamić napisao:Čuvena "Riječka krpica" iz Hrvatsko-ugarske nagodbe na hrvatskom jeziku spominje naš grad kao "RIEKA". Postoji i mađarska verzija dokumenta, no ne znam kako izgleda.

1868. évi XXX. törvénycikk
a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről *
Egyrészről Magyarország országgyülése, másrészről Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése közt a közöttök fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt, közös megállapodással egyezmény jövén létre, ezen egyezmény, ő császári s apostoli királyi Felsége által is jóváhagyva, megerősítve és szentesítve, mint Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvénye, ezennel törvénybe igtattatik, a mint következik:

Miután Horvát- és Szlavonországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Sz.-István koronájához tartoztak, s a sanctio pragmaticában is ki van mondva, hogy a magyar korona országai is elválaszthatatlanok egymástól: ezen alapokon, egyrészről Magyarország, másrészről Horvát- és Szlavonországok, a közöttük fenforgó közjogi kérdések kiegyenlítésére nézve, a következő egyezményt kötötték:

1. § Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában.

2. § Ez állami közösségből és összetartozásból foly, hogy Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok királya egy és ugyanazon koronával, s egy és ugyanazon koronázási cselekvénynyel koronáztatik meg, s a Sz. -István koronája alatt álló összes országok részére, ez országok közös országgyülésén, közös koronázási oklevél állapíttatik meg és állittatik ki.

E koronázási oklevél eredetije azonban, a magyar szöveg mellett horvát nyelven is szerkesztendő, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországoknak is kiadandó, s abban Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok integritása és országos alkotmánya is biztosítandó.

Az 1867-ki koronázási oklevél eredeti horvát szövegben utólag szintén kiállíttatik, s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülésének mielőbb megküldetik.

3. § A fennebb érintett megoszthatlan állami közösségből következik továbbá, hogy mindazon ügyekre nézve, melyek a magyar korona összes országai, és Ő Felsége többi országai közt közösek vagy közös egyetértéssel intézendők, Magyarországnak, s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországoknak egy és ugyanazon törvényes képviselettel, törvényhozással, s a végrehajtást illetőleg közös kormányzattal kell birniok.

4. § Az 1867-ki magyar országgyülés XII-ik törvénycikkét, mely a Sz. -István koronája országai, és Ő Felsége többi országai közt fenforgó közös vagy nem közös ugyan, de egyetértőleg intézendő ügyeket, és azok kezelési módját meghatározza, valamint az e törvény alapján már létrejött egyezményeket, s különösen az 1867:XIV., XV. és XVI. törvénycikkeket Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok is érvényeseknek és kötelezőknek ismerik el, azon határozott kikötéssel mindazáltal, hogy jövőre hasonló alaptörvények és egyezmények csak Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok törvényes hozzájárulásával hozathassanak.

Az e szakaszban érintett alaptörvény és törvénycikkek utólag eredeti horvát szövegben is kiállíttatnak, s kihirdetés végett a horvát-, szlavon, dalmát országgyülésnek mielőbb megküldetnek.

5. § Azon tárgyakon kivül, melyek a Sz.-István koronájának országai és Ő Felsége többi országai közt közösek, vagy egyetértőleg intézendők, vannak még más ügyek is, melyek Magyarországot, s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokat közösen érdeklik, s a melyekre nézve a magyar korona összes országai közt a törvényhozás és kormányzat közössége ez egyezmény által szükségesnek ismertetik el.

6. § Ilyen közös ügye Sz. -István koronája összes országainak mindenekelőtt az udvartartás költségeinek megajánlása.

7. § Közös ügy továbbá az ujonczajánlás, a védrendszer és hadkötelezettséget illető törvényhozás, s az intézkedés a hadsereg elhelyezéséről és élelmezéséről, mire nézve azonban Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokat illetőleg határoztatik:

a) hogy a közösen megszavazandó contingensből Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokra eső rész az összes népesség aránya szerint állapíttatik meg, magában értetvén, hogy ha az eddigi védrendszer átalakíttatik, az ujonnan megállapítandó rendszer szabályai fognak Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokban is alkalmaztatni;

b) a Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokra eső ujonczok ezen országok ezredeibe soroztatnak;

c) végre a besorozásnál gond leszen arra, hogy az ujonczok minő fegyvernemre leginkább alkalmasak, s a tengerpart ujonczai főleg a hajóhadba osztatnak be.

8. § Közös Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közt, mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben, az alább körülirt módon a pénzügy is. Ehez képest az összes adórendszer megállapítása, az egyenes és közvetett adók megajánlása, ez adóknak mind nemeire, mind számtételeire nézve, ugyszintén az adók kivetése, kezelése és behajtása, uj adók behozása, a közös ügyek költségvetésének megszavazása, valamint a közös ügyek költségeit illető évi zárszámadások megvizsgálása, uj államadósság fölvétele, vagy a mai meglevő adósságok convertálása, az ingatlan államvagyon kezelése, átalakítása, megterhelése és eladása, az egyedáruságok és királyi jövedelmek (jura regalia majora) fölötti rendelkezés, s átalában minden oly intézkedés, mely a Sz. -István koronája alatt álló országokkal közös pénzügyi tárgyra vonatkozik, a magyar sz. korona összes országainak közös országgyülését illeti; a horvát-szlavon államföldbirtok eladására nézve mindazonáltal azzal a megszorítással, hogy e részben meghallgatandó a horvát-szlavon-dalmát országgyülés is, a melynek beleegyezése nélkül eladás nem történhetik. S mindezen tárgyakra nézve a közös pénzügyi kormányzat, mely a közös országgyülésnek felelős magyar királyi pénzügyminister által gyakoroltatik, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokra is kiterjed.

9. § Közös ügyei a magyar korona összes országainak a pénz-, érczpénz- és bankjegy-ügy is, valamint a pénzrendszer és az általános pénzláb meghatározása, s azon kereskedelmi és államszerződések megvizsgálása és jóváhagyása, melyek Sz. -István koronája országait egyaránt illetik; a bankokat, hitel- és biztosító intézeteket, szabadalmakat, a mértéket és súlyt, árubélyeget és mintabiztosítást, fémjelzést, irói és művészi tulajdont illető intézkedés; a tengerészeti, kereskedelmi, váltó- és bányajog, s átalában a kereskedelem, vámok, távirda, posták, vasutak, kikötők, hajózás s azon állami utak és folyók ügye, a melyek Magyarországot s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokat közösen érdeklik.

10. § Az iparügy rendezésére nézve, a házaló kereskedést is ide értve, ugyszintén a nem közkereseti egyesületek ügyében, s az útlevél-rendszert, az idegenek fölött gyakorlandó rendőrséget, az állampolgárságot és honosítást illetőleg közös ugyan a törvényhozás, de ezen tárgyakra nézve a végrehajtás Horvát-, Szlavon- és Dalmátországoknak tartatik fenn.

11. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok elismerik, hogy azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai között közöseknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt fennebb közöseknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességük arányában volnának kötelesek járulni.

12. § Ez adóképességi arány, ugyanazon hivatalos adatok szerint, a melyeknek alapján a magyar korona országainak a közös ügyek költségeihez hozájárulási aránya Ő Felsége többi országaival szemben tiz évre meghatároztatott, ugyanazon időre

Magyarországra nézve 93. 5,592. 201;

Horvát-, s Szlavonországokra nézve pedig 6. 4,407. 799 százalék.

13. § Miután azonban Horvát- és Szlavonországok összes tiszta jövedelmei azon összeget, mely a fennebbi szakaszban érintett adóképességi kulcs szerint, a közös ügyek költségeiből rájok esnék, ez idő szerint csak ugy fedezhetnék, ha a beligazgatásukra szükséges összegek nagyobb részét is átaladnák: Magyarország, tekintettel azon testvéri viszony megujítására, a mely közte s Horvát- és Szlavonországok közt századok óta fennállott, készséggel beleegyezik, hogy Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből mindenekelőtt bizonyos összeg, mely ez országok beligazgatási költségeire időnkint egyezményileg megállapíttatik, vonassék le, s a beligazgatási szükséglet fedezése után fenmaradt összeg fordíttassék a közös ügyek által igényelt költségekre.

14. § A megelőző szakaszokban kifejtett elv alapján egy részről Magyarország, más részről Horvát- és Szlavonországok közt a következő pénzügyi egyesség jött létre.

15. § Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete azon 10 évre, a meddig a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt fennálló egyezmény tart, 2. 200,000 frtban állapittatik meg.

16. § Ez összeg mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjövedelmeinek 45 százalékával fedeztetik, vagyis azon országok összes bevételeiből annyi százalék szolgáltatik be azon horvát-szlavon országos vagy törvényhatósági pénztárba, a hova a társországok törvényhozása vagy kormánya kivánni fogja.

17. § Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 55 százaléka a közös költségek fedezésére, a közös kincstárba szolgáltatandó be.

18. § Azon jövedelmek közöl, a melyek a 16. és 17. §-ok szerint Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete és a közösügyek költségei közt megosztandók, kivétetnek:

a) a bor- és húsfogyasztási adók, melyek Horvát-Szlavonországokban, az eddigi gyakorlat szerint, továbbá is a községi kiadások fedezésére fordíttathatnak;

b) az 1867:XII. törvénycikk folytán a határvám jövedelmei.

19. § Ha Horvát-Szlavonországok kormányzati területe, Dalmátia tettleges visszacsatolásával, vagy a határőrség közigazgatási egyesítése által növekednék: a Horvát-Szlavonországokkal egyesített területek jövedelmei szintén a 16. és 17. §-ban megállapított kulcs szerint osztatnak meg a horvát-szlavon beligazgatás s a közös ügyek költségei közt.

20. § A jelenleg fennálló országos pótlék, mint Magyarországban Horvát-Szlavonországokban is, az államadókhoz csatoltatik.

21. § A földtehermentesitési pótlék azonban a földtehermentesitési országos adósság teljes törlesztéséig, Horvát-Szlavonországokat illetőleg, továbbá is ezen országok földtehermentesitési igazgatósága által kezeltetik, s a pénzügyi igazgatóság által azon igazgatóság pénztárába szolgáltatik át. A magyar korona országainak közös jótállása mindazonáltal ezen földtehermentesitési adósságra nézve ezentúl is fenmarad, s az e czélra netalán szükségelt segély a közös kincstárból, az eddigi mód és gyakorlat szerint előlegeztetik.

22. § A magyar királyi pénzügyminister Horvát- és Szlavonországokban, az egyesen és közvetett adókra, jövedékekre, bélyegekre, díjakra, illetékekre s államjavakra nézve az általa kinevezendő zágrábi pénzügyi igazgatóság által gyakorolja a végrehajtást.

23. § A zágrábi országos számvevőség azon osztályai, melyek Horvát-Szlavonországok önkormányzati köréhez tartozó tárgyakat kezelnek, minden tekintetben az említett országok rendelkezése alá esnek. Az érintett számvevőségi osztályok által vezetett zárszámadások eredményei azonban a közös pénzügyministerrel közlendők a végett, hogy a magyar korona összes országainak pénzügyi adatai teljesen összeállíttathassanak.

24. § Horvát-Szlavonországok külön országos kormánya és törvényhatóságai a közjövedelmek biztosításában és behajtásában teljes készséggel támogatják a közös pénzügyi kormányzat közegeit, s pontosan teljesítik a közös országgyülésnek felelős pénzügyminister törvényes rendeleteit.

25. § Ha egyes években az összes jövedelmek 45 százaléka nem találná fedezni Horvát-Szlavonországok fenebb (15. §) megállapitott beligazgatási szükségletét: a hiányt Magyarország előlegezi.

26. § Ha ellenben az érintett 45 százalék nagyobb összegre megy, mint a mennyi Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségletére egyezményileg megállapittatott, a többlet a közös költségek fedezésére fordittatik.

27. § Ha azonban Horvát-Szlavonországok jövedelmei a közös költségek azon részét, mely a 12-ik §-ban kitett adóképességi kulcs szerint rájok esnék, az adóképesség növekedése folytán felülhaladnák: a fölösleg Horvát-Szlavonországok rendelkezése alá esik, a nélkül, hogy Horvát-Szlavonországok azon összegeket, melyekre nézve a megelőző években, a közös költségeket illetőleg hátramaradtak, utólag fedezni köteleztetnének.

28. § Horvát-Szlavonországok jövedelmeit illetőleg, a fennebbi szakaszokban érintett elvek alapján készíttetik el a leszámolás, s a magyar korona összes országainak zárszámadásaival egyidejüleg terjesztetik a magyar korona országainak közös törvényhozása elé.

Az itt megvizsgált leszámolás tudomás végett Horvát-Szlavonországok országgyülésével is közöltetni fog.

29. § A külön kimutatás vezetése Horvát-Szlavonországok jövedelmeire nézve, az egyezmény létrejötte után, és csak a jövő 1869-iki január 1-én indíttathatik meg. Míg ez egyezmény a két törvényhozás által el nem fogadtatik és Ő Felsége által nem szentesíttetik, az 1867-ki előirányzat az irányadó Horvát-Szlavonországokra nézve, a beligazgatási költségek utalványozásában.

30. § Horvát-Szlavonországoknak az 1867-dik év végeig bezárólag fenmaradt s behajtható adóhátralékaiból 63 százalék a nevezett országok szükségeire fordíttatik, 37 százalék ellenben a közös kincstárt illeti.

31. § Azon tárgyakra nézve, melyek a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt közösek, vagy egyetértőleg intézendők, valamint azokra nézve, a melyek maguk a magyar korona országai közt a fennebbi szakaszokban közöseknek jelöltettek ki, a törvényhozási jog a magyar korona összes országainak évenkint Pestre egybehivandó közös országgyülését illeti.

32. § E közös országgyülésen Horvát- és Szlavonországok, lakosaik mennyiségéhez aránylag, 29 követ által képviseltetnek, Fiume városát és tengerparti kerületét a 66. szakaszban felhozott oknál fogva ide nem értve. Ha a magyarországi képviselők száma idővel változnék: Horvát-Szlavonországok képviselőinek száma, a népességi arány megtartásával, ugyanazon elvek szerint állapittatik meg, a melyek a magyarországi képviselők számának meghatározásánál alkalmaztatnak.

33. § Ha Horvát- és Szlavonországok népessége, akár a határőrség közigazgatási egyesitése, akár Dalmatia visszacsatolása által gyarapodnék: a nevezett társországok képviselőinek száma a népesség szaporodása arányában szintén emeltetni fog.

34. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok a közös országgyülésbe saját országgyülésök kebeléből választják képviselőiket, és pedig azon egész időszakra, a melyre a közös képviselőház megbizása terjed.

Azon esetre, ha a horvát-szlavon-dalmát országgyülés idő közben feloszlattatnék, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös országgyülésnek, míg az ujolag egybehivott horvát-szlavon-dalmát országgyülés új képviselőket választ.

35. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok képviselői személyes nyilatkozási és szavazási jogukat mindazon ügyek tárgyalásánál, melyek a fennebbi szakaszokban közöseknek ismertettek el, szintén önállóan, utasítás nélkül, épen úgy gyakorolják, mint a közös országgyülés többi tagjai.

36. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok a közös országgyülés főrendi házába is két képviselőt küldenek saját országgyülésökből.

37. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok főrendei s azon világi s egyházi méltóságai, kik 1848 előtt a magyar országgyülés főrendi házában ülési és szavazati joggal birtak, ezentúl is hasonló joggal tagjai lesznek a közös országgyülés felsőházának mindaddig, míg a ház más alapokon nem rendeztetik.

38. § A közös ügyek, a mennyire lehetséges, a közös országgyülésen előlegesen és egymás után tárgyaltatnak; s minden esetre tekintet lesz arra, hogy Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok képviselőinek, saját országgyülésökön, saját belügyeik intézésére évenkint legalább három havi idő engedtessék.

39. § A közös országgyülés összes költségei, s így Horvát- és Dalmátországok képviselőinek napi díjai és szállásbérei is, a közös állampénztárból fedezendők.

40. § Miután a magyar korona országainak közös országgyülése teendőinek egy részét,, tudniillik a pragmatica sanctióból folyóknak ismert közös ügyek költségvetésének megállapítását, saját kebeléből kiküldött bizottság (delegatio) által gyakorolja: Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok képviselői közől, a közös országgyülés által annyi tag választatik a magyar delegátióba, a mennyi azon kulcs szerint, a mely szerint a nevezett társországok a közös országgyülésen képviseltetnek, rájok esik.

41. § Ehhez képest megállapíttatik, hogy Horvát-Szlavonországok képviselői közől a képviselőház részéről négy, s a főrendiház részéről egy tag választassék a delegatióba.

42. § Ha a horvát, szlavon és dalmát országgyülés képviselőinek száma a 33-ik §-ban érintett területi gyarapodás folytán növekszik: megfelelő arányban fog szaporittatni azon tagok száma, a kik Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok képviselői közől a delegatióba választatnak.

43. § Mindazon ügyekre nézve, a melyek az 1867:XII. törvénycikkben s a jelen egyezményben a magyar korona összes országait illetőleg, közöseknek vannak kijelölve, a 10. §-ban foglalt tárgyak kivételével, a végrehajtó hatalmat Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokban is a Buda-Pesten székelő központi kormány gyakorolja, saját közegei által.

44. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok érdekeinek képviselése tekintetéből ezen országok részére a Buda-Pesten székelő központi kormányhoz egy tárczanélküli külön horvát-szlavon-dalmát minister neveztetik ki. Ezen minister szavazattal biró tagja a közös ministeri tanácsnak, s a közös országgyülésnek felelős. Ugyanő képezi a kapcsolatot Ő Felsége s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országos kormánya közt.

45. § A központi kormány, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok területén, ez országok külön kormányával egyetértőleg igyekszik eljárni; eljárásáért azonban a közös országgyülésnek, melyen Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok is képviselvék, felelős levén, intézkedései a horvát-, szlavon- és dalmát országos kormány és törvényhatóságok részéről szükségkép előmozdítandók, sőt, a mennyiben a központi kormánynak saját közegei nem volnának, általuk közvetlenül végre is hajtandók.

46. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok, kivánatukra biztosíttatnak, hogy a központi kormány mind a központi hivatalok horvát-szlavon osztályait, mind a nevezett országok területén működő közegeit, tekintettel a szükséges szakképzettségre, a mennyire csak lehet, horvát-szlavon-dalmát honfiakból nevezi ki.

47. § Mindazon tárgyakra nézve, melyek ez egyezményben a közös országgyülésnek és központi kormánynak nincsenek fentartva, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokat mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog (autonomia) illeti.

48. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok önkormányzati joga ez okból mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben kiterjed azon országok beligazgatási, vallási és közoktatási ügyeire s az igazságügyre, ide értve a tengerészeti jog kiszolgáltatásán kivül a törvénykezést is, minden fokozatán.

49. § A vallási és közoktatási alapok követeléseire nézve, a multat illetőleg a tartozások kölcsönös leszámolás útján egyenlíttetnek ki.

50. § Az autonom országos kormányzat élén Horvát-, Szlavon- és Dalmátországokban a bán áll, ki a horvát-szlavon-dalmát országgyülésnek felelős.

51. § A horvát-, szlavon- és dalmátországi bánt, a magyar királyi közös ministerelnök ajánlatára és ellenjegyzése mellett, ő császári és apostoli királyi Felsége nevezi ki.

52. § A bán polgári méltósága azonban jövőre külön választatik a katonaitól, s szabályul állíttatik föl, hogy ezentul Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok polgári ügyeire katonai egyén befolyást ne gyakorolhasson.

53. § A polgári állásu bán ezután is Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánja czimmel él, s a báni hivatal mindazon előjogait és méltóságait élvezi, a melyek uj állásával összeférnek. Ennélfogva ezután is tagja marad a közös országgyülés főrendi házának.

54. § Az autonom országkormányzat további szervezését, a bán előterjesztése alapján, ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb hozzájárulásával, a horvát-szlavon-dalmát országgyülés állapítja meg.

55. § Ez egyezmény szentesítése után a horvát-szlavon udvari kanczellária azonnal feloszlattatik.

56. § Horvát-Szlavonországok egész területén, mind a törvényhozás, mind a közigazgatás és törvénykezés nyelve a horvát.

57. § Horvát-Szlavonországok határai között a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelvéül is a horvát nyelv állapíttatik meg.

58. § Horvát-szlavon előterjesztések és beadványok Horvát-Szlavonországokból a közös ministerium által is elfogadandók, s azokra válasz ugyanazon nyelven adandó.

59. § Kijelentetik továbbá, hogy Horvát-Szlavonországok, mint külön territoriummal biró politikai nemzet, s belügyeikre nézve saját törvényhozással és kormányzattal biró országok képviselői, mind a közös országgyülésen, mind annak delegatiójában a horvát nyelvet is használhatják.

60. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok részére a közös törvényhozás által alkotandó törvények, Ő Felsége által aláirott, horvát eredeti szövegben is kiadandók, s a nevezett országok gyülésének megküldendők.

61. § Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok határaik között belügyeikben saját országos egyesült szineiket és czimeröket használhatják, az utóbbit mindazonáltal Sz. -István koronájával fedve.

62. § A magyar korona országai közös ügyeinek jelvénye: Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egyesitett czimerei.

63. § Közös ügyek tárgyalásakor azon épületen, a melyben a magyar korona országainak közös országgyülése tartatik, a magyar lobogó mellé az egyesült horvát-szlavon-dalmát lobogó is felvonandó.

64. § A magyar korona országai által veretendő pénzeken a királyi czimbe a Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok királya czim is felvétetik.

65. § Horvát-Szlavonországok területi épségét Magyarország elismeri s annak kiegészitését előmozditani igérkezik. Különösen sürgetni fogja ezentul is, hogy a határőrvidék azon része, mely Horvát-Szlavonországhoz tartozik, s a határőrvidéken levő katonai községek ez országokkal, valamint törvényhozási, ugy közigazgatási és törvénykezési tekintetben is egyesittessenek, s mint eddig is számos izben felszólalt ez ügyben, ezentul is követelni fogja a magyar szent korona jogán Dalmatia visszacsatolását, követelni fogja annak Horvátországhoz kapcsolását. E visszacsatolás föltételeire nézve azonban Dalmatia is meghallgatandó.

66. § Az előbbi szakasz értelmében Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok területéhez tartozóknak ismertetnek el:

1. Mindazon terület, mely jelenleg Buccari városával és kerületével együtt Fiume vármegyéhez tartozik, Fiume város és kerülete kivételével, a mely város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt külön testet (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) képez, s a melynek, mint ilyennek, külön autonomiájára s erre vonatkozó törvényhozási és kormányzati viszonyaira nézve, Magyarország országgyülése s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése és Fiume városa közt, küldöttségi tárgyalások utján, közös egyetértéssel lesz megállapodás eszközlendő.

2. Zágrábmegye, Zágráb és Károlyváros városokkal és a turmezei szabad kerülettel;

3. Varasdmegye Varasd várossal;

4. Körösmegye Körös várossal;

5. Pozsegamegye Pozsega várossal;

6. Verőczemegye Eszék városával;

7. Szerémmegye;

továbbá a következő határőrezredek:

1. likkai,

2. ottocsányi,

3. ogulini,

4. szluini,

5. első báni,

6. második báni,

7. varazsd-körösi,

8. varazsd-szentgyörgyi,

9. gradiskai,

10. broodi,

11. péterváradi;

végre a mostani Dalmatia.


67. § Addig is, mig Horvát-, Szlavon- és Dalmátországoknak a megelőző pontban körülirt területi épsége helyreállittatik: Magyarország beleegyezik, hogy a zimonyi, mitroviczi, racsai, klenaki és jakovai vámhivatalok, a mostani közvetlen közigazgatási beosztásból kivétetvén, a területi kapcsolat elismeréseül, a zágrábi pénzügyi igazgatóságnak rendeltessenek alá.

68. § Ez egyezmény szentesitése után mindazon törvények és fennálló határozatok, melyek azzal ellenkeznek, megszünnek érvényesek lenni.

69. § Ellenben mindazon alkotmányos jogok és alaptörvények, a melyeknek élvezete és ótalma a multban Magyarországra és Horvát-Szlavonországokra egyaránt kiterjedt, s ez egyezménynyel nem ellenkeznek, továbbra is a magyar korona országai közös jogainak és alaptörvényeinek tekintetnek.

70. § Ez egyezmény a legmagasabb szentesités után, mint Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvénye, a nevezett országok külön törvénykönyveibe igtattatik. Egyszersmind megállapittatik, hogy ez egyezmény az egyezkedő országok külön törvényhozásainak tárgya nem lehet, s változás rajta csak ugyanazon módon, a mint létrejött, mindazon tényezők hozzájárulásával tétethetik, a melyek kötötték.

Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#6  PostPostao/la Adamić » 29.8.2018, 19:19

Ok Fiume je, kao što smo pretpostavili. Bravo na dodatku. :gore


Imamo li prijevod ili latinski tekst službenog dokumenta s kojim se povrđuje grb Rijeke iz 1659.godine. Da vidimo kao se ovdje zovemo ?


Slika
Veća slika je u temi Grb Rijeke - dvoglavi orao

Car Leopold I. izdao je 6. lipnja 1659. godine povelju kojom odobrava riječki grb s prikazom dvoglavog orla s obje glave krenute nalijevo.
Slika

Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#7  PostPostao/la Adamić » 29.8.2018, 19:40

I riječki manipulativni poštanski žig "V: Fiume" iz 1755. godine, najstariji je do danas sačuvan poštanski žig na području Republike Hrvatske.

Slika
viewtopic.php?p=14576#p14576

Na 192 godine smo došli imena Fiume.
Slika

Daluka
Quarnero
Quarnero
 
Postovi: 490
Teme: 7
Pridružen: 13.10.2015, 17:08

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ????

Post broj:#8  PostPostao/la Daluka » 29.8.2018, 20:08

Adamić napisao:Ok Fiume je, kao što smo pretpostavili. Bravo na dodatku. :gore


Imamo li prijevod ili latinski tekst službenog dokumenta s kojim se povrđuje grb Rijeke iz 1659.godine. Da vidimo kao se ovdje zovemo ?


Slika
Veća slika je u temi Grb Rijeke - dvoglavi orao

Car Leopold I. izdao je 6. lipnja 1659. godine povelju kojom odobrava riječki grb s prikazom dvoglavog orla s obje glave krenute nalijevo.

FsV.jpg
FsV.jpg (130.64 KiB) Pogledano 3989 puta

Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#9  PostPostao/la Adamić » 31.8.2018, 01:39

Ok. Piše Fluminis itd., neće ni to biti. Mutno je dosta. Bilo bi lijepo slikat bolje original. Bio je jednom izloženom u gradskom muzeju.

Kamen temeljac nove crkve svetog Vida nema naziv Fiume.

Morate biti registrirani i prijavljeni da bi vidjeli ovaj sadržaj.
This board requires you to be registered and logged-in to view hidden content.

Dolazak Karla 1728 gdje se lijepo vidi crkva .Iz teme : Riječka kartografija
1638. 15. Lipnja, na dan kada se slavi Dan Svetog Vida postavljen je kamen temeljac i graditelj Francesco Olivieri započinje gradnju crkve Sv. Vida.

U Kamen temeljac nove crkve svetog Vida uklesano je sljedeće:
D.O.M.
JESU CHRISTO CRUCIFIXO
B. MARIAE SEMPER VIRGINI
SS. VITO MODESTO ET CRESCENTIAE
ANNO D. 1638 DIE 15 JUNII
----------:-----------
URSULA COMES A THONHAUSEN
NATA BARO DE HOLNEG COLEGII SOC. JESU
FUNDATRIX
CONFERENTE PLURIMUM AUGUSTAE MEMORIAE
FERDINANDO II
ADJUVANTE MAGN.COMUNITATE FLUMINIS
JUDICIBUS ANT. MARCHESETTI ET ANT. SUDENICH
----------:-----------
RECTORE P. MARTINO BAUZER
P. LEONARDUS BEGNUS
BARTHOLOM. WINTERLAITER
FRANC. OLIVERI TAGLIAPIETRA
(Bogu dobrom i svevišnjem, Blaženoj Mariji vazda
Djevici, svetima Vidu, Modestu i Krescenciji, godine
Gospodnje 1638. dne 15. lipnja: Za vladanja pape
Urbana V111, rimskoga cara Ferdinanda III., biskupa
posvetitelja Julija Saracena u prisutnosti cesarskog
zastupnika Stefana della Rovere, baruna i kapetana;
grofica Ursula Thonhausen, rođena barunica de
Hollneg, utemeljiteljica kolegija Družbe Isusove, uz
obilan prinos Ferdinanda II. uzvišene uspomene, uz
pomoć poglavite općine Rijeke, za gradskih sudaca
Jurja Marchesettia i Arztuna Sudenića, za rektora
o. Marthza Baučera, o. Leonarda Bagna, Bartol
Winterlaiter, Frallcesco Olivieri klesar.)
U kamen je ugrađen i srebrni medaljon, donacija imperatora
Ferdinanda III. Ona je jedna od posljednjih iz skupine medalja
nastalih u doba protureformacije pod umjetničkim utjecajem
G. P. de Pomisa.
Na jednoj je strani medalje lik Ferdinanda Il. i latinski natpis:
FERDINAND. II ROM. IMP.
AUGUSTAE PATRIS MEMORIAE ACTIS STABILITIS
TEMPLO SOCIETATIS JESU FLUMP
RIM. LAP. POS. ANNO DOMINI MDCXXXVIII
IMPERI SUI II
(Bogu dobrom i svevišnjem posvetio Ferdinand II., car rimski,
utemeljitelj riječkoga kolegija Družbe Isusove
povećanom riječkom desetinom, prihodom Kastva,
po moću za gradnju, obilnim povlasticama.)

Na drugoj je strani latinski natpis i lik Ferdinanda III:

FERDINAND II ROM. IMP.
COLLEGII SOC. JESU FUNDAT.
AUCT. DECIMIS FLUMINEN.
VECTIGALIBUS CASTUAE OPE FABRICAE
AMPLISS. PRIVILEGIIS
D.O.M. SANXERAT
(Ferdinand III., car rimski, nakon što je učvršćeno djelo
njegova oca uzvišene uspomene, položio je prvi kamen
riječkoga hrama Družbe Isusove godine Gospodinove
1638, vladanja svoga druge.)

Izvor: Crkva sv.Vida Radmila M.1994., str 26



Znači došli smo do razdoblja od 1755. do 1638. godine koje treba rasvijetlit. Karte nisu baš vjerodostajan dokaz . Mnogo istih prikaza može se naći u različitim razdobljima.

Bakrorezi su inače nastajali za potrebe ilustracije knjiga, pa su se pojedinačne grafike distribuirale na način da su vađene iz samih knjiga, ali su i već korištene matrice mogle kolati te biti pojedinačno otisnute. I dok se inventor, pa i grafičar, može utvrditi čak i ako nije naveden, puno je teže ustanoviti godinu izdanja, odnosno tiskaru u kojoj je list otisnut, pogotovo ako je bilo više izdanja u različitim tiskarama
Slika

Ozrinj
Volim Rijeku
Volim Rijeku
 
Postovi: 152
Teme: 1
Pridružen: 5.1.2014, 07:37

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#10  PostPostao/la Ozrinj » 31.8.2018, 08:28

Evo još malo priloga:

Guido Depoli: Fiume, Rivista della Società di Studi Fiumani, Anno III, Fiume 1925., str. 46: Flumen si legge nei documenti del 1281, 1282, 1291, 1304, 1338, 1345, 1404 e cosi via; Flumen Sancti Viti figura per la prima volta nel 1312 e diviene d'uso costante, direi diplomatico, negli atti ufficiali dei secoli XV e XVI.

Carlo de Franceschi: Fiume, Rivista della Societá di Studi Fiumani, AnnoVI, Fiume 1928., str. 143: a. 1281. 20 decembris – Illi qui erunt electi provisores in facto illorum de domo gradonico et aliorum que fuerunt damnificati per Arbenses et Iadertinos in partibus Fluminis, sint sub pena sold. X gross. pro quolibet, et non valeat eis excusare nisi de persona. Com. I 152.

Daluka
Quarnero
Quarnero
 
Postovi: 490
Teme: 7
Pridružen: 13.10.2015, 17:08

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#11  PostPostao/la Daluka » 31.8.2018, 09:24

Adamić napisao:Ok. Piše Fluminis itd., neće ni to biti.

Neznam što očekuješ da bi trebalo pisati, činjenica je da piše "Communitas & Civitas Fluminis S.(ancti) Viti"

Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#12  PostPostao/la Adamić » 31.8.2018, 12:11

Da damo i prikaz plana grada Rijeke iz 1762.godine.


Citta di Fiume ,1762 :zastava: !!

Gradom se tada nazivalo samo naselje unutar zidina.

Morate biti registrirani i prijavljeni da bi vidjeli ovaj sadržaj.
This board requires you to be registered and logged-in to view hidden content.

Vjeran i iscrpan prikaz smog grada kao zidina izvan, iz 1762. Antonija de Vernade. Jedan od najstarijih prikaza naše Rijeke.Ogromna karta na Riječka kartografija


Citta di Fiume 1762. utjecaj Beča.jpg
Citta di Fiume 1762. utjecaj Beča.jpg (62.95 KiB) Pogledano 3924 puta

Vidimo i utjecaj Beča ! Ulica na Potoku.

Autor plana je riječki arhitekt Antonijo de Vernade (1693. – 1774.). Upravljao gradnjom vojnog brodogradilišta u Kraljevici i Lazareta u Rijeci (1722.-1725), obnovi riječke gradske vijećnice (Palac Komuna), kojoj je 1740. godine nadogradio drugi kat, Od 1743. do 1753. vodi obnovu ruševnog Starog grada u Ozlju za vlasnika R. Perlasa. Nakon potresa 1750. u Rijeci obnavlja crkvu sv. Roka, sagradio je vlastitu kuću na Rovu te palaču biskupa Benzonija na Trgu Grivica u Rijeci.
Slika

Ozrinj
Volim Rijeku
Volim Rijeku
 
Postovi: 152
Teme: 1
Pridružen: 5.1.2014, 07:37

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#13  PostPostao/la Ozrinj » 31.8.2018, 12:40

▪ Na karti koju je sastavio Angelino Dalorto 1325. spominje se kvarnerski zaljev (G. de Quarnal) i Fiume.
Izvor: Mirko Marković: Kartograf Ivan Klobučarić i Rijeka, Adamić, Rijeka 2002., str. 37. (nema karte, a na https://upload.wikimedia.org/wikipedia/ ... e-down.jpg se ne vidi jer je presitna)

▪ Na karti Giacoma de Giroldisa iz 1426. vidi se Fiume.
Izvor: Mirko Marković: Kartograf Ivan Klobučarić i Rijeka, Adamić, Rijeka 2002., str. 37.

▪ Na karti Gratiosusa Bebincase iz 1472. vidi se Fiume.
Izvor: Mirko Marković: Kartograf Ivan Klobučarić i Rijeka, Adamić, Rijeka 2002., str. 38.

Avatar korisnika
Adamić
Moderator
Moderator
Legenda foruma
Legenda foruma
 
Postovi: 23077
Teme: 914
Pridružen: 12.6.2009, 02:27
Lokacija: Grad Rijeka

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#14  PostPostao/la Adamić » 31.8.2018, 13:22

Sve što si nabrojao, ništa ne stoji .

To nisu službeni nazivi, putopisci imaju pravo nazvat mjesto kako žele ovisno kako su nacionalno nastrojeni po njemačkom , mađarskom, talijanskom, hrvatskom .

Najstariji prikaz Rijeke je onaj Ivana Klobučarića iz 1579. godine i tamo još nema naziva Fiume. Ne postoji veća, jasnija karta zasad. Zato kažem najvjerodostojniji dokazi su oni službeni gradski dokumenti, isprave, povelje.
Morate biti registrirani i prijavljeni da bi vidjeli ovaj sadržaj.
This board requires you to be registered and logged-in to view hidden content.

Ne vidi se jasno što piše ali Fiume siguno nije. Neka izvedenica je.

Morate biti registrirani i prijavljeni da bi vidjeli ovaj sadržaj.
This board requires you to be registered and logged-in to view hidden content.

I onda ti netko oboji tu istu kartu par stoljeća kasnije oboji i napiše Fiume a u to vrijeme nije se grad zvao Fiume. Treba zato pripazit. Karta iz Riječka kartografija , broj posta 420 .

1545. rođen Ivan Klobučarić Fluminensis (Dubašnica na Krku, oko 1545 ili 1550 – Fürstenfeld, Austrija ili Rijeka, oko 1605.) Ivan Klobučarić- prior Riječkog augustinskog samostanapoznati slikar i kartograf. U raznim izvorima i literaturi zabilježen i kao Giovanni, Hans, Ioannes, Johannes, s prezimenskim inačicama Clobucarius, Clobucciarius, Klobučijarič, Klobucziarich te s pridjevkom de Flumine, Fiumano, Riječan ili Fluminensis.
Slika

Daluka
Quarnero
Quarnero
 
Postovi: 490
Teme: 7
Pridružen: 13.10.2015, 17:08

Re: Koliko smo dugo nosili naziv FIUME ?

Post broj:#15  PostPostao/la Daluka » 31.8.2018, 13:45

Neke stvari je danas vrlo lako provjeriti
Dulcert Angelino_1339.jpg
Dulcert Angelino_1339.jpg (122.37 KiB) Pogledano 3909 puta

Sljedeće

  • Similar Topics
    Odgovori
    Pogledano
    Zadnji post

Vrati se na: Pitanja i odgovori

Tko je online

Nema registriranih korisnika pregledava forum i 1 gost